myhealth

Egészséges ízület idős korban



Korábbi írásaimban arra szerettem volna rámutatni, saját példával igazolva (és megélve), hogy nem kell kényszerűen elfogadni ízületeink esetleges leépülését, fájdalmát. Iszonyú volt megérezni és tapasztalni azt, hogy vagy teljesen elvesztem a mozgáskészségem, vagy fémdarabokat építenek a testembe, hogy még egy darabig lépni tudjak.

Életem a sport, bár a kyokushin karatét inkább életmódnak mondhatjuk. Elképzelhetetlen volt számomra, hogy ne folytathassam, ezért kerestem az alternatív megoldásokat. Nem vagyok a gyógyszerek híve, de emögött semmiféle összeesküvés elmélet nem áll. Szeretem a természetes dolgokat, ezért a zselatint kezdtem tesztelni, mert erről azt olvastam több helyen, hogy jó az ízületnek, hiszen ebből épül fel jelentős részben. Maximalistaként azonnal a kilós kiszereléseket kerestem, és átlagban napi 40-80 g-ot ettem meg belőle. Na igen... Az íze... Nem leányálom, ezt le kell szögezni, de gyümölcslébe, szörpbe (cukormentes) még elment (illetve le). A hatás kettős volt. Gyomorégés, enyhe (óvatos fogalmazás) hasmenés, és érthetetlen módon időnként fejfájás. Miért voltak ezek a tünetek? A háztartási zselatin hosszú fehérje láncú, emésztése elég nehézkes, nem is véletlenül mondják null-kalóriásnak – több energiát igényel az emésztése, mint amennyit lead. Amerikában annak idején fogyókúrához is használták. Az emésztési nehézség okozta a gyomorégést. A hasmenéshez is ez járult hozzá, mivel a nagy mennyiséget nem is tudta emészteni a szervezetem, igyekezett megszabadulni tőle, ez engem is gyors mozgásra késztetett. A fejfájás volt sokáig érthetetlen, nem is vontam párhuzamot, majd sokkal később tudtam meg, hogy kétféle feltárással állítják elő a zselatint. Savas (kénsav!), illetve lúgos eljárással. A savas esetében a kén valamennyi telítettségben visszamarad, ami kis mennyiségben jó is az ízületépítéshez, de nagymértékben kellemetlen tüneteket okoz, mint nálam a fejfájás.

Hozzátenném, hogy egy átlagember 25-26 g fehérjét tud hatékonyan megemészteni egy étkezés során, ezt is csak később tudatosítottam. Nem kevés fáradtságba került, mire megtaláltam azt a hidrolizált és lúgos feltárású kollagént, ami már tökéletes. Könnyen emészthető, kiválóan érzem az ízületeim állapotában a kedvező hatását. Mivel a számok azt mutatják, hogy szervezetünk 3,5-4,5 kg kollagént tartalmaz, és a fehérje bevitelt a dietetikusok javasoltan napi 1 g/testsúly kg-ban határozzák meg, így ennek felét – 0,5 g kollagén/testsúly kg – viszem be naponta (hetente egy-két napot hagyok ki).

Mindig meg kell jegyezni, hogy önmagéban a kollagén nem lehet hatásos, mert mozgás nélkül az ízület nem kap késztetést a regenerálódásra. Soha nem a „sport” szóval kell riogatnunk magunkat, mert bőven elég a séta, szobabicikli, gimnasztika, hogy sikeresek legyünk az öngyógyításban. Reggelente olyan edzést végzek, amit szinte csak 1 m2-en csinálok, mégis a 40-50 percben átlag 700-800 kcal-t égetek el. Ezzel kapcsolatban is teszek majd javaslatokat, hogy lehet otthoni körülmények között egyszerűen átmozgatni magunkat.

Az eredményt azért igazolom vissza cikkeimben képekkel, mert hátha a korábbi anyagokat nem olvasták, és hiszem, hogy mozgásom, lazaságom kiemelkedően ennek az anyagnak köszönhető! Amikor elkezdtem a karatét, a maximális terpesz szélességem 2-3 csípőszélesség volt, fejmagas rúgásokat nem tudtam végrehajtani. Jelenleg kevés hiányzik az angol spárgához, illetve saját magasságom fölé tudok könnyedén rúgni, ami elég ritka az 58 évesek körében.

A következő cikkben a zselatin külső alkalmazásáról szeretnék írni.

 

Tovább
0

Az évek súlya



Sokan tekintenek vissza életük eltelt éveibe a fenti kifejezést mondva. A kimondott szavak hordozzák is azt a hangulatot, ami érezteti, hogy a múlt ránehezedik arra, aki ezt keserű szájízzel emlegeti.

Pedig az idő és a bejárt út folyamatos tapasztalással, illetve ennek lehetőségeivel vesz körül minket, amit általában többen hagynak figyelmen kívül. Erre szinte a legjobb példa az egészség, amit természetesnek veszünk, főleg fiatalon, majd amikor baj van, könnyen esünk pánikba. Bármely betegség esetén visszatekintünk, mit kellett volna másképpen csinálni, és egyértelműen megfogadjuk, hogy érdemben megváltozunk. Ez a „holnaptól életmódot változtatok” szlogenje, amibe igen sok minden belefér: megfelelő táplálkozás, mozgás, serkentő és élvezeti szerek elhagyása, túlsúly leadása, stb. A lendület jó esetben kitart a negatív tünetek csökkenéséig, bár sokan a „holnaptól életmódot változtatok” ígéretet is „holnapig” odázzák el, mindig a következő napra remélve az erőt a megvalósításra. Én változtam, tudtam változtatni, és ez nem volt könnyű!

Gyerekkoromtól folyamatosan sportoltam, mozogtam, és sajnálatosan (saját megítélés) vékony kölyök voltam. Bármit, bármennyit ettem, képtelen voltam több izmot felszedni, pedig a hűtőben még a másnapra bekészített alapanyagok sem érezték biztonságban magukat. A mozgással együtt annak minden lehetséges formájában nyírtam az ízületeim, extrém módon tesztelve a teherbírásukat: ugrálás 2-3 méter, és efeletti magasságból; ésszerűtlen terhelések nem megfelelő sporteszközökkel (pl. régi tornacipőkben futás); hidegben bemelegítés nélküli edzések... Szerencsém volt, mert sok időnek kellett eltelnie, hogy ez problémát okozzon, így még egy 10 éves versenyidőszak is belefért a kyokushin karate versenyszabályai szerint – teljes erejű rúgások és ütések védőfelszerelés nélkül a küzdelmeken. Az erre való felkészülés is különleges edzéseket várt el, a napi egy órás zsákedzés (90 kg-os zsákon) heti 4-5 alkalommal megvolt. 1000-2000 fekvőtámasz, 200-300 guggolás, 300-400 felülés pedig az alaperősítés részeként adódott hozzá a terhelésekhez. Az első problémák már 30 éves kor körül jelentkeztek, mert a gerincem annyira fájt, hogy pár percig tudtam csak egy helyben állni. Majd következett a vállam, könyököm, térdem, csípőm. Fájdalmak, amelyek alig csökkentek, és a különböző krémek, tabletták csak áthidaló helyzeteket teremtettek.

45 évesen a mozgás is egyre korlátozottabbá vált, a reggeli kelés 10-15 perc volt, hogy egyáltalán eljussak az ágytól az első célpontig. Súlyom a korábbi 98-102 kg-ról felment 130 fölé – kevés mozgás, szénhidrát dús étkezés. Az orvosi lelet szerint protézisre számíthattam, ez pedig nagyon megijesztett! Halogatással, de napról napra megkezdtem a változtatást, és hittel, érzéssel, jelenlegi fizikai állapotommal igazolva kijelenthetem, hogy érdemes volt! Most 58 éves vagyok, de 20-30 évvel ezelőtti erőállapottal vagyok képes edzeni, mozogni, súlyom normális. A következő részekben azt az utat részletezném, amivel a visszanyert fiatalságot értem el.

 

Tovább
0

myhealth

blogavatar

Sok év tapasztalása, amely során értek mélypontok, de mindig felcsillant a lehetőség a kilábalásra. Emlékek, javaslatok, gondolatok másoknak, ha úgy érzik, képesek lehetnek változtatni érdemben az életükön.

Utolsó kommentek