Olyan erőltetettnek tűnő cím, miközben egy lehetséges és létező erőgyűjtést találhatunk a legjobb helyen, magunkban!

Ezer és egy olyan élethelyzet van, amelyikben nem találjuk a megoldást, megtorpanunk, és ennek ideje becsülhetetlen. Keressük a kiutat, amihez gyakran másoktól várunk segítséget, útmutatást. Egyre gyakoribb, hogy a belső motivációt tanulási folyamatként akarják sokan elsajátítani, de ez csalódásokhoz vezet. Van az a kabát, ami nem illik ránk, akárhogy próbáljuk magunkra erőltetni!

A motiváció, amely feladataink megoldásához szükséges, csak akkor működik, ha mi magunk rendelkezünk az ehhez szükséges kitartással és tudással. A korábbi tapasztalások általában gyengítik az önhitet, ezért kerüli egyre többen a kihívásokat, mert félnek a csalódástól. Pedig maguk a csalódások is egy tanulási folyamat eredményei, és tudnunk kell ezeket megfelelően értékelni, figyelembe venni.

Az „önmotiváció” kétféleképpen működhet. Az egyik út, amikor az előttünk álló feladat esetében felmérjük, hogy ezzel szemben mire vagyunk képesek. Nem a félelmet erősítjük, hanem a megoldások lehetséges módozatait vesszük figyelembe. Mindig mindenre van megoldás! A feladathoz, ha kell, rendeljünk olyan személyeket, akik érdemben segíthetik törekvéseinket. Amikor a problémát teljes körűen felmértük, hozzávetőlegesen megterveztük a lehetséges megoldásokat, akkor még érdemes mindehhez egy B, de akár egy C tervet is kidolgozni.

Amikor ez a pontos terv rendelkezésünkre áll, még legyünk azzal is tisztában, hogy a környezeti, gazdasági, emberi tényezők befolyásai változtathatnak az ütemezésen. Kész a terv, ami lehet egy üzlet, egy életmódváltás, egy testformálás, bármi, amit el szeretnénk érni!

A terv akkor fog megvalósulni, ha a tettek mezejére lépünk, és itt jön a képbe az önmotiváció, és ezt mondhatjuk önhipnózisnak is! Minden lépésünkre, minden apró sikerünkre legyünk büszkék! Minden kis eredmény előrevisz, ezért örömmel veregessük meg a vállunkat, és ennek tudatában még lelkesebben készüljünk a következő napra. Elalvás előtt mérjük fel a napi sikereket, és csak azok véleményét halljuk meg, akik pozitív gondolatokkal támogatnak. A segítőink képesek átvenni a mi lelkesedésünket, ha félelmet, aggódást látnak rajtunk, akkor hamar elveszítjük a remélt támogatókat. Nem kell kényszeresen optimistának lenni, de hinni kell magunkban, ezeket a mozgatórugókat találjuk meg. A guruk tanácsai ideig-óráig működnek, ha igazán beválnának, akkor a tanítványok hamar leváltanák tanítóikat, és ez sorra így történne. Ne másra, hanem magunkra hallgassunk, ébresszük fel a szunnyadó erőt, a kitartást!

De létezik az önmotivációra egy igen érdekes, sokakban kissé félelmet keltő módszer is, ez pedig a klinikai hipnoterápia! Ez az az állapot, amiben a hipnoterapeuta – mint segítő! -, felébreszti bennünk a saját erőnket, az addigi életünk során szerzett negatív tapasztalatainkból származó kétségeinkhez fűződő érzelmeinket áttranszformálva megszabadulhatunk azok nyomasztó súlyától, ezzel is felszabadíthatjuk elménket egy kreatív, alkotó, problémamegoldó gondolkodás irányába. Ez a módszer lehet gyorsabb, hatásosabb, és nem véletlen, hogy az utóbbi időben biztosítók, bankok munkatársai vesznek részt hipnoterápia kezeléseken.

Mindkét út a siker kapujához vezet, ahogy kihozzuk magunkból a maximumot. Mint egy lendkerék, ahol csak az első pár fordulatra van szükség, és onnan már egyre gyorsuló sebességgel forog a kerék – ezzel a lendülettel jutunk el az eredményekhez!