A taurin, amelyet 2-aminoetánszulfonsavnak is neveznek, aminosavként ható vegyület, amely természetes táplálékforrásokban megtalálható, a szervezetben bioszintetizálódik, és kereskedelmi célra kémiai szintézissel állítható elő. Először 1827-ben két német tudós, Friedrich Tiedemann és Leopold Gmelin izoláltak, akik felfedezték az anyag jelenlétét egy ökör epéjében. A név, taurin (bika), a latin kifejezésből származik.

A taurin feltételes aminosavnak nevezzük, mivel ciszteinből származik, mint más aminosavak, de hiányzik egy karboxilcsoport, amely általában aminosavakhoz tartozik. Ehelyett szulfidcsoportot tartalmaz, és aminoszulfonsavnak nevezhető.

Fiziológiai funkciók

A taurin nagy koncentrációban található a szervezetünk számos részében, például a szemekben, a központi idegrendszerben és a vázizmokban. Úgy gondolják, hogy a taurin szignifikáns hatást gyakorol a szív- és érrendszerre, és ezért előnyös lehet a taurin-kiegészítés alkalmazása. A szívizmokat megerősíti a taurin, és ez javítja az általános funkciót. Ez a hatás a vázizmokban is megfigyelhető, és úgy gondolják, hogy javítja a testmozgást és a fizikai képességeket. A taurin segíti a szív összehúzódó képességét, így az erősebben tudja a vért pumpálni. Vannak tudósok, akik szerint a taurin csökkentheti a vérnyomást is, bár a kutatások ezt még nem erősítették meg. Ezenkívül az agy gátló GABA receptorait taurinnal aktiválják. Ez azt a feltevést eredményezi, hogy a taurin gátló hatást gyakorol az agyi utakra, stabilizálja a más anyagok hosszabb távú hatását, például a koffeinét.

Természetes élelmiszerforrások

A taurin természetesen megtalálható bizonyos élelmiszerforrásokban, például tojásban, tejben, tenger gyümölcseiben és a húsban. A taurin napi bevitele nagymértékben változik az egyének között, naponta 10-400 mg, átlagosan 58 mg a tapasztalati mennyiség. A vegán táplálkozást követő egyének általában a taurinnak az állatalapú forrásai miatt a legalacsonyabb beviteli szinten vannak. A taurin szintén létfontosságú a zsírok elégséges megemésztéséhez, a zsírban oldódó vitaminok felszívódásához, és a koleszterinszint kontrollálásához. Néhány kutatás azt mutatta ki, hogy a taurin csökkenti a máj koleszterinszintjét, valamint hígítja az epét így megelőzheti az epekő képződését. A fehérvérsejtek alkotóelemeként a taurin összefügg a megfelelően működő immunrendszerrel, és a szabadgyökök okozta károsodások csökkentésével is.

Természetes szintézis és ipari előállítás

A taurin természetes módon szintetizálódik az emberi test hasnyálmirigyében, a cisztein-szulfonsav-folyamatnak nevezett eljáráson keresztül. Ez magában foglalja a szulfhidrilcsoport oxidációját a ciszteinmolekulán cisztein-szulfinsav képzésére, amely dekarboxilezésen megy keresztül hipotaurint és végül taurin képződéséhez. Mivel a taurin iránt a fogyasztói kereslet növekedett, az anyagot kémiai szintézissel állítják elő.

Energiaitalok és taurin

A taurin gyakran használják energiaital összetevőként, ami valószínűleg az élettani hatásának köszönhetően javítja az izomfunkciót és a fizikai teljesítményt. Az átlagos napi 58 mg-os bevitelhez képest sok energiaital magas taurin mennyiséget tartalmaz, akár 1000-2000 mg-mal minden adagban. A napi 3000 mg-ig terjedő dózisok azonban általában biztonságosnak tekintendők, a mellékhatások ritkán fordulnak elő, bár a hosszú távú eredmények nem egyértelműek. Úgy tűnik, hogy az energiaitalok, például a glükóz és a koffein más összetevői nagyobb valószínűséggel okoznak jelentős mellékhatásokat nagy dózisokban, mint a taurin.