Olyan sokan keresik azt a lehetőséget, sportágat, amiben a napi stressz hatásait csökkenthetik, vagy levezethetik feszültségüket. A tradicionális harcművészetek ebben nagy segítséget jelenthetnek, mert a fizikai terhelések és a fegyelem, egyedi etikett és szokások igen jól terelik el a figyelmet a problémákról. Ennek egyik igen érdekes irányzata a kyudo, a japán íjászat művészete.

A Kyudo, ami szó szerint az Íj útját jelenti, sokak szerint a legtisztább harci művészet. A múltban a japán íjat vadászathoz, háborúhoz, bírósági szertartásokhoz, játékokhoz és készségversenyekhez használták. A japán íjászat eredeti szavai kyujutsu (íj technika), amely magában foglalta a harcos íjászok készségeit és technikáit. Néhány ókori iskola, a ryu néven, ma is fennmaradt, az ősi szertartásokkal és játékokkal együtt, de természetesen, amikor a japán íjat fegyverként használják, már régen elmúltak. A modern kyudo-t elsősorban a fizikai, erkölcsi és spirituális fejlődés módszere szerint gyakorolják.

Senki sem tudja pontosan, mikor alakult ki a kyudo kifejezés, de csak a 19. század végéig, amikor a gyakorlás csak az egyéni eredmény köré összpontosított, akkor vált ez a kifejezés általánosan elfogadottá. A modern kyudó lényege, szinonimája az igazság, a jóság és a szépség törekvésének.

A kyudo igazsága a tiszta lövésben nyilvánul meg, ahol az állás, a mozdulat és a technika három eleme tökéletes harmóniában egyesül. Egy igazi lövés esetében nem csak a célpont elérése a lényeg, hanem az, ahol a nyilat a kibocsátás előtt már a célpontban lehet érezni.

A "jóság" olyan tulajdonságokat foglal magában, mint az udvariasság, az együttérzés, az erkölcs, illetve az agresszió elutasítása. A kyudo-ban a jóság minden helyzetben megfelelő viselkedéssel és erkölcsi normával jelenik meg. A jó kyudo íjász olyan személy, aki nagy stressz vagy konfliktus idején is fenntartja a nyugalmát és a fegyelmet.

A „szépség” kivetítése egyaránt elősegíti a kellemes életérzetet és ösztönzi a szellemet. A kyudo, az igazság és a jóság, amiben a nyíl elengedését gyönyörűnek tekintik. A szépség a japán íj tökéletes alakja és művészete, valamint a rendszerben a hagyományos íjász öltözetének eleganciája is megtalálható. Ugyancsak jelen van a kifinomult etikett, amely körülveszi a kyudo szertartást. Az etikett, amely egyszerűen a közös udvariasság és mások iránti tisztelete, a kyudo gyakorlat lényeges eleme.

A kyudo filozófiai kapcsolataiban leginkább a Zen elemei jelennek meg. Bár a kyudo nem vallás, két keleti filozófia is befolyásolta: a korábban említett Zen, a Kínából származó buddhizmus, és a shintoizmus, a japán őshonos hit. Az íj és nyilak rituális használata több mint kétezer éve a shintoizmus része. A Kyudo-ünnepségek része, az íjászok által viselt ruha, valamint a felszerelés és a lövések rituális tisztelete az ősi Shinto-gyakorlattól származik.

A Zen hatása viszont a Kamakura korszakra nyúlik vissza, amikor a harci íjászok a Zen-t választották az erkölcsi tréningnek. A kyudó megértésének kulcsa az, hogy nyitott gondolatokat engedjen tudatába, és a gyakorlás közben képessé váljon minden külső hatástól semlegessé válni.

Annyi ember fantáziáját mozgatja a "lövés, lövészet". A kyudo valamennyi eleme hozzájárulhat (tisztaság, fegyelem, tradíciók), hogy az oly gyakori stressz hatásoktól megszabaduljunk