Jelen van az élsportban éppúgy, mint azok körében, akik gyorsan akarnak látványos eredményeket elérni. Persze más és más szerekről, hatóanyagokról beszélünk, de a lényeg, hogy azokat a korlátokat lehessen kitolni, feszegetni, amelyeket a "normál" (ha még annak tekinthető) edzésekkel már nem lehetséges. Amikor a világsajtót bejárta Lance Armostrong (országúti kerékpár) esete, azonnali megbélyegzés volt a sorsa, és szponzorai léptek vissza látványosan. Azok a szponzorok, akik nagyon jól tudták, hogy az adott eredmények eléréséhez "kis segítségre" is szükség van, de örömmel vették az őket is rivalda fénybe emelő sikereket. Amit azonban fontos hozzátenni!: Armsrong iszonyú sokat és keményen edzett! Nem a karosszékből felállva érte el sikereit, hanem kínok és keservek között dolgozott, és csak 1-2 %-al tudta növelni teljesítményét a kiátkozott doppinggal. Persze ennyi is elég volt az első helyekhez, abban a mezőnyben, ahol feltehetően az első 50 kerékpáros hasonlóan "tolta" a doppinszereket - ez részben egyenlő esélyeket mutat. A megkérdezett élsportolók egy olimpiai aranyért szinte életüket áldoznák, miért csodálkozik bárki, hogy minden eszközzel törekednek azok között a csúcsra, akik gátlástalanul szedik a különböző illegális teljesítmény fokozókat. És indul a vadászat, mert azok, akik világranglistán helyeken teljesítsenek, őket a WADA folyamatosan ellenőrzi, nincs perc az életükben, amit ne kellene igazolniuk, hogy hol vannak, mindig elérhetőnek kell lenniük. Számomra elég jelzés az, hogy a hazai WADA vezetője (Magyar Antidopping Csoport) kinézetében eleve ellentmond a sportnak, így lelki motivációja elég egyértelmű lehet...

Áhítattal tud leborulni a világ, ha egy zenész, képzőművész, író, költő a teljes KO hatása alatt (kábítószerek, serkentők) valami különlegeset és egyedit alkot, miközben "üresen" erre már képtelen lenne. Ráadásul a túladagolásokba sokkal (!!) korábban belehalnak, mint bármelyik sportoló. Mégis különbséget teszünk, de miért? A fizikai teljesítményt általában alacsonyabb rendűnek szeretik beállítani, mint a szellemit, mégis a sportolókat bélyegzik meg azonnal! Nonszensz!

Természetesen nem akarok zászlóvivője lenni a doppingnak, mert egyértelműen látom káros hatását, de nem lehet ezt a kérdést annyira sarkosan kezelni, mint ahogy ezt teszik könnyed általánosításokkal azok, akik életükben nem sportoltak.

De ne lehessen teljes elfogultsággal vádolni, azért jelzem, hogy meg van a véleményem azokról a bodysokról, akik a telet követően egy-két szúrással lendülnek "strand formába". Egy hónap alatt 12-15 kg "izmot" felpakolva magukra, majd ezt a nagy kapkodást szeptembertől pihenik ki. :) Néhány kép elgondolkoztatóan azzal kapcsolatban, hogy a csúcsformát követően, az edzések elmaradása milyen alkatot eredményez:

Paul Dillet egykori IFBB professzionális testépítő volt

Broderick Christopher Cormier vagy Chris Cormier - igencsak "összeesett"

Tom Prince - jól látható változás

Ronnie Coleman - a body building egykori királya